Kevesen ismerik a goji bogyót, de egyre többen hallanak róla és annak egészségügyi gondokat enyhítő páratlan hatásáról. És még kevesebben tudnak róla, hogy Romániának a goji-központja Szatmár megyében, Egri község területén található. Sőt, a goji-ültetvényt gondozó Kolbaszer család már egy saját fajtát is kialakított a növényből, amely iránt folyamatosan nő a kereslet.
“Azt, hogy milyen betegségekre jó a goji (magyar kiejtéssel godzsi), inkább ne is kérdezze. Azt könnyebb felsorolni, hogy mire nem” – mondja nevetve Kolbaszer Imre, aki már rutinosan nyilatkozik a sajtónak az ültetvényről és a növényről, amelyiknek a környező megyékből is csodájára járnak. Persze ez nem véletlen, hiszen a Gombáspuszta településhez tartozó 12,5 hektáros területen van az ország legnagyobb goji-ültetvénye. Igaz, most közel két és fél hektáron termesztik a növényt a szabadban és üvegházban egyarát, de a cél az egész terület beültetése, ezzel pedig európai szinten is a legnagyobb ilyen ültetvény lesz a Szatmár megyei. Az egész terület betelepítésére még egy-másfél évet kell várni.
Kolbaszer Imre nagyobbik fiától, Bernardtól, Kanadából kapott goji-magokat – egy olyan növénynek a magjait, amit 2007-ig Európában alig ismertek, bár Ázsiában már közel 5 ezer éve tudnak gyógyító hatásáról és használják is különböző bántalmak kezelésére. Beszédes adat, hogy a növény bogyóinak 100 gramjában ötszázszor annyi C-vitamin van, mint 100 gramm narancsban – tudjuk meg az ültetvény tulajdonosától. Az is kiderül: a Gojit 7 éve a nagyvilággal is megismertető orvos neve Bradley Dobos, aki “valahonnan a Kárpát-medencéből származik”.
Maga a tulajdonos is mosolyogva beszél a kezdetekről, amikor az első magvakat elültették és úgy gondolták, hogy a kevéske növényismeretükkel és mezőgazdasági tapasztalatukkal majd több mint tíz hektáron termelik majd a növényt. Azóta persze megváltozott a helyzet: az egyébként Nagykárolyban élő Kolbaszer család igazi szakértőjévé vált a Gojinak, kísérleteznek vele, de sok segítséget kapnak ausztriai kutatóintézetektől és a Kolozsvári Mezőgazdasági Egyetem kutatólaboratóriumának professzoraitól is, mert őket is nagyon érdekli a növény.
A kapott magvakat három éve elültették, de persze a kanadai klímához igazított növények közül nem mind bírta jól időjárásunkat. Amelyik viszont alkalmazkodott, 2012-ben lélegzetelállító termést hozott. Ekkor kezdtek kísérletezni azzal, hogy milyen formában lehet elkészíteni a bogyókat: a nagymama konyhájában lekvárt főztek belőle, gojilevet készítettek. Érdeklődő is akadt a termés iránt, bár sokakat lelombozott, hogy az akkori mennyiség nem volt túl nagy. Nem elég nagy a felvásárlók elvárásához képest, azok ugyanis több tíz tonnás mennyiségeket vettek volna a bogyókból, hogy Nyugat-Európa országaiban feldolgozzák őket.
A 2013-as év aztán szerencsétlenséget hozott a termesztőknek: kéregrák támadta meg a fákat, nagyrészük ki is pusztult – a megmaradt tövek viszont ellenállóvá váltak a betegségre. Ezekből a fákból különböző mezőgazdasági kutatóintézetek segítségével új növényeket nyertek – ebből lett a szatmári goji-fajta, a Lycium Barbarum ERMA (utóbbi négy betű a Kolbaszer család két meghatározó nőtagja nevének kezdőbetűiből áll össze.)
Jelen pillanatban ennek a szaporítása folyik: akárcsak a szőlőt, dugványozással szaporítják, odafigyelve a föld összetételére, páratartalomra, az öntözőrendszeren keresztül a csemetékre jutó tápláló folyadék összetételéig. “Saját magunk kísérleteztük ki egyszerű próbálgatással, hogy mi a legjobb a csemetéknek, mitől nőnek a legjobban. Vegyszereket persze nem használunk a gondozásukkor, mert csak bio-terméket szeretnénk előállítani, amit a gyógyszeriparban fognak hasznosítani. Egy holland gyógyszergyár már kért 40 tonna bogyót, de sajnos nem tudtuk kiszolgálni – egyelőre” – mondja Kolbaszer Csaba, a családban a kisebbik fiú, aki a gojitermesztés miatt mezőgazdasági egyetemre is beiratkozott.
A Goji legendás jótékony hatását a család és a baráti kör tagjai is megtapasztalták: nagyjából harmincan itták a növény leveléből készült teát és mindenki észrevette a pozitív hatását – erős imunerőssítő, rengeteg vitamint és antioxidánst tartalmaz, Kolbaszer Imre elmondása szerint még daganatos betegeknél is olyan látványos javulást hozott, hogy az orvos is rákérdezett: mit vett be, hogy ennyit javultak a véreredményei? Persze a fogyasztás során nem tartottak rendszeres orvosi vizsgálatokat, de a család abba is szívesen belemenne, hogy folyamatos orvosi megfigyelés alatt kutassák a növény jótékony hatását.
A következő időszakban a család terve, hogy a teljes területet beültesse a növénnyel, amelyik aztán két év múlva már jó és folyamatos termést hoz. Mert a goji szeret élni: tavasszal kezd teremni és őszig abba sem hagyja – egyszerre van rajta érett bogyó, zöld termés és virág is.
Magyar
