Egri község története

Az egri származású Kiss Kálmán által összegyűjtött ,,Egri Község Kismonográfiájá’’-ban olvasható adatokól tudjuk,hogy már Kr.u.a 7.században szlávok települtek a Tisza-alföldre így vidékünkre is.Egri határát és környékét égererdők borították.II.Géza idejében telepedtek le itt a szlávok,

akik termővé tették a földeket és falvakat teremtettek. Szlávok jelenlétére utalnak a Piskáros, Szomoga és Dobréhát helynevek. A 13. században e vidéken úgynevezett kisnemesi falvak jelentek meg. Kezdetben csupán egy családi udvarházról beszélhetünk, mégpedig a Mikola család megalapította a szomszédos Mikolát, majd egyik águk megalapítja Egrit. A 12. századtól Egri a szatmári várhoz tartozott , már ebben a korban feltételezhető a falusi, egyházi szervezet kiépülése. Az első írott dokumentum Egrire vonatkozóan 1216-ból származik, mégpedig II. András adománylevele Merc grófnak. Ebben a dokumentumban Egri, mint településnév szerepel. A Szirmay-dokumentum szerint valószínűleg egy Pothena nevű volt a település első birtokosa. Gellért Sándor szerint ennek a Pothenának a földjéből szerzett birtokot a mikolai Mikola család. A későbbiekben családi viszály miatt a Pothena birtokára áttelepült és az Egri nevet felvett mikolaiak lettek a falu megalapítói. Természetesen felvették az Egry nevet, amit valószinüleg a községben ma is megtalálható Éger ároktól vettek át. Maksai (1940) szerint is „ez a falu lett az Egry család ősi névadó birtoka. Nevét már a 14. században is úgy írták mint ma.” A következő századokban sokat viszálykodtak az Egryek és a szomszédos települések birtokosai. Az  Egry család nem sokáig tudta a  nagybirtokot fenntartani mert 1550-ben új név , új család jelenik meg Egri történelmében. A mohácsi vészt követően a rohamosan előretörő török hódítások határvidékké alakították Szatmár vármegyét. A 16. század közepétől -János Zsigmond és a Báthoriak idején-  a történelmi Szatmár vármegye katonai, politikai jelentősége, földrajzi helyzete folytán hatalmi harcok célpontjává vált és többször is gazdát cserélt. Új család jelenik meg a településen: Szirmay György és Szirmay Ferenc, majd 1614-től Salgai Bálint lánya Katalin, Perényi Gábor felesége . Az alábbi nemes és kisnemes családok osztoztak a településhez tarozó birtokokon: Egry, Szirmay, Szerdahelyi, Urai, Korda, Császi, Csűry, Szigeti, Udvarhelyi, Sepsy, Magoss, Kádár és Kallós.